Kávézók egykoron és napjainkban

Lehetnek-e újra a művészetek, a szabad gondolkodás gyűjtőhelyei?

Speciality kávézó
BlueBird Speciality kávézó

A XIX. században, illetve a XX. században a 40-es évek közepéig Magyarországon a kávézók, a kávéházak — vendéglátó funkciójukon túl – a szellemi, művészeti (elsősorban az irodalmi, képzőművészeti) élet színterei voltak. A polgári, szabad gondolkodás jelképeiként vonultak be a kultúrtörténetbe.
A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi funkciókat is ellátott és a társasági élet fontos színterévé vált.

A kávézók története

Az első kávéházak az 1550-es években, Isztambulban nyíltak. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben alapították, a londonit néhány évvel korábban. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, s megjelent Magyarországon is.

A magyar történelem leghíresebb kávéháza kétségtelenül a Pilvax. Az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot közvetlenül megelőző időszakban betöltött szerepe közismert. 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit, itt szövegezték meg a 12 pontot. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt, és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

Kávéházak – az irodalom fellegvárai

A XIX. és a XX. századi magyar irodalom elképzelhetetlen a pörkölt kávé friss illatát árasztó intézmények nélkül. Többen versben is megfogalmazták kötődésüket. Íme két példa:

New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem,
hadd nyissam ki az ajtód, leülni még szabad tán,
csak mint a koldusnak, aki pihen a padkán,
s megnézni, mi maradt belőlem és körültem…

…Virradtig vártunk itt, s istennél szabadabban
mentünk ki hajnaltájt az elhagyott utakra,…

…Szentelt tanyája te szivemnek és szavamnak,
mely álmokat adtál s nem ismert drága mámort,…
(Kosztolányi Dezső:New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem)
…Ó olvasóm riadj, s tagadj meg engem:
Én most e csiszolt márványlap fölött
Este hat óra s nyolc óra között
A kávéháznak poézisét zengem…
…Mi vonz ide? Csak Isten a tudója,
Nem a szivarfüst, nem az emberek,
Nem is a barbár kártya-idióma.
Nem ez, nem az… tán egy-két jóbarát,
Akiknek arcát látni jólesik…
Ó de hányszor ülök itt egyedül,
Míg álmaim a valót színezik…
(Reményik Sándor: A kávéház poézise)

A fentebb említett korszakban a kávézók munkahelyként, szerkesztőségként, alkotó műhelyként is szolgáltak. Az egyes szellemi, irodalmi irányzathoz tartozók más-más helyen gyűltek össze (amennyiben ugyanabban a kávéházban vertek tábort, akkor külön asztaltársaságot alkottak).

Speciality kávézó
Speciality kávézó Ausztriában

Néhány jelentős kávézó törzsközönsége:

Japán kávéház: Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Hunyady Sándor rendszeres Nagy Lajos vagy József Attila (két nagy festőművész, Szinyei-Merse Pál Rippl-Rónai József is rendszeres vendég volt)

Magyar Korona kávézó: Osvát Ernő, Gellért Oszkár, Vajda János, Kiss József, Feszty Árpád és Mednyánszky László

New York kávéház: Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon ( a Pesti Napló asztalánál). Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus, Ady Endre (nyugatosok, a karzaton, később áttették törzshelyüket a Centrál kávéházba). Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket.

Centrál kávéház: Kiss József, Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János, Fehér Árpád )A Hét folyóirat szerkesztői)

A kávézók közéleti fontosságára misem jellemzőbb, mint, hogy Nyugat alapításának ötlete a Bristol kávéházban fogant, de a folyóirat a Centrálban született 1907-ben, később költözött át a New York kávéházba.

Igényes múlt, sivár félmúlt, reménykeltő jelen

A XX. század negyvenes éveiig a kávéházak nem csupán vendéglátóipari egységek voltak. Túl irodalomszervezői funkciójukon, a társadalmi élet egészének méltó és igényes helyszínt biztosítottak.

A szocializmusnak nevezett egypártrendszer idején azonban nem csupán e jelentőségüket vesztették el, de, mint polgári (tehát, reakciós, rendszeridegen) intézmények, puszta létük sem volt kívánatos. A talponállók, gyorsbüfék, jellegtelen presszók foglalták el. Ezekben sem lehetőség, sem igény nm volt a kulturált kávéfogyasztásra. Általánossá vált a tucatgyártású kávégépek, a szakszerűtlenül pörkölt kávé, a silány minőség.

Speciális kávé
Speciális kávé a Speciality kávézóban

A klasszikus kávéházak, kávézók jellegzetességei:

  • általában reprezentatív, tekintélyes épület
  • igényes, egyedi, esetenként pazar berendezés
  • frissen pörkölt kávé
  • a helyre jellemző kávékeverék
  • kialakult törzsközönség

A félmúlt (szocreál) kávézó helyek jellegzetességei:

  • igénytelen, esetleges helyválasztás
  • általában uniformizált, jellegtelen berendezés
  • nagyüzemben pörkölt kávé
  • kávékeverék, más, a helyre jellemző sajátosság hiánya
  • esetleges fogyasztóközönség

A rendszerváltással, a társadalmi élet megújulásával, a polgári gondolkodás ás életszemlélet térhódításával a kávéházak ismét polgárjogot nyertek. Néhány nagynevű visszanyerte régi funkcióját, másokat felújítottak. A piacgazdasággal megjelentek a korszerű kávégépek, az igények kielégítésére egyre jobban terjed a frissen őrölt kávé, a kávékeverékek. Az új kávézók stílusára, belső terére mindinkább jellemző az igényesség, megpróbálják visszavarázsolni az egykori kávéházak hangulatát.


BlueBird Cafe Roastery: Speciality kávézó és speciality kávé, frissen pörkölt kávé, saját pörkölt kávé keverék, kávé pörkölő. Házhoz kávé különleges szolgáltatása Budapesten kávégép, automata kávégép és berendezés bérlése eladása.